Pólya Sára

Oktató

sari[kukac]polya[pont]hu

361-3722-500/8608 (labor)

A gimnázium egyetlen biosz-biosz faktos diákjaként az egészen biztos volt, hogy a folytatás is valami növénybiológia lesz; de, hogy mindez nem az agrár irányon, hanem az ELTE TTK-n történt, az csak egy borzasztóan szerencsés véletlen követezménye. De megtörtént, és azóta nincs megállás. :) BSc-s hallgatóként a "szomszéd" Növényszervezettani tanszéken kutatgattam. Ott született a TDK/OTDK dolgozatom és a szakdolgozatom is, mindkettő a Centaurea fajok lignán- és flavonoidtermelésérõl.

MSc-s hallgatóként nyergeltem át a molekuláris biológia területére. Az akkor futó ehető vakcina projektbe kapcsolódtam be. Hosszas klónozgatás és génpuskázás gyümölcse lett az "Ehetõ vakcinák expressziójára alkalmas növényi rendszerek kidolgozása" címet viselő diplomamunkám. Bár PhD hallgatóként jómagam új témába kezdtem, először Pozsonyi Anna témavezetőjeként, később egy a review cikk társszerzőjeként maradtam részese ennek a hallatlanul izgalmas területnek. Az Annával való munka másik terméke a primereket összefoglaló adatbázis és keresőfelület, ami az én rendmániám és Anna programozói tehetségének ötvözete.

2013-ban vágtam neki a PhD rögös útjának egy újabb témával, a csoport egyik fő profilját képező búza tartalékfehérjék vizsgálatával. Marcsi és Tanárúr irányításával in vitro (baktériumok által termelt fehérjékkel) és in vivo (a kutatás céljára létrehozott transzgenikus rizsvonalakban) körülmények között modelleztem az egyes fehérjék egymásra és a kenyértészta egészére gyakorolt hatását. A megváltozott kenyérsütési tulajdonságokat a BME Élelmiszertechnológiai Tanszékén egy mini dagasztógép segítségével követhettük nyomon, ami egy evőkanálnyi tészta dagasztása közben folyamatosan méri a tészta keménységét és ellágyulását. Emellett Zsidei Gyulával egy olyan új transzgenikus rizs előállításán is dolgozunk, ami lehetővé teszi a tészta fehérje-szintű kölcsönhatásainak vizsgálatát.

Gábor távozása után én lettem a csoport új qPCR arca. Ezt nem csak a saját kutatásaimban és a PCR előadás/gyakorlat keretében tudtam kamatoztatni, hanem ennek révén sikerült bekapcsolódnom egy Martonvásárral közös projektbe is, ahol búza tartalékfehérjék homológjait kerestük Brachypodiumban (ez egy búza rokonsági körébe tartozó apró fűféle; olyasmi modellnövény, mint az Arabidopsis, csak egyszikű). A szemtermés fejlődése során követtük nyomon az egyes fehérjék megjelenésénak dinamikáját és a folyamatot irányító fő tanszkripciós faktorokat.

2016-ban lehetőséget kaptam, hogy kipróbáljam milyen a katedra másik oldalán is állni. Nehéz. De jó. Igaz, hogy nem lehet puskázni a vizsgán, de az is igaz, hogy hivatalosan is csak a legizgalmasabb témákkal kell foglalkozni, utána már "csak" azt kell elérni, hogy a teremben a többiek is ezt gondolják. Remélem egyszer-egyszer sikerül.

A fennmaradó szabadidőmben cserkészkedem (#csaka304), szívesen szövögetek világmegváltó terveket vagy olvasok, és hobbiszinten gyötör a lelkiismeretfurdalás a környezetszennyezés, a társadalmi egyenlõtlenségek, a globalizáció es a fogyasztói társadalom túlkapásai miatt.