Tovább...

A búza genetikai módosítása mellett GM rizs és árpa előállításával is foglalkoztunk, de a cél természetesen változott. Gödöllőn, az MBK-ban dolgozó Jenes Barnabással „csak” alkalmaztuk az általuk kidolgozott rizs transzformálási módszert, melyet endospermium specifikus promóterek tesztelésére és fejlesztésére használtunk. A promóter fejlesztésre alapozva belevágtunk olyan nemzetközi kutatási projektbe is, melynek célja ehető vakcina előállítása volt. Koreai kutatókkal közösen 3 olyan transzgénikus rizs vonalat állítottunk elő, melynek csak az endospermium szövetében termelődött a transzgénről átíródó fehérje.

A kezdeti kutatási témához a kapcsolatot a búza tartalékfehérje génnel transzformált rizs, pontosabban a lisztjével végzett vizsgálatok jelentik. Ez a munka széles hazai (BMGE, NAIK MBK, NAIK Rizstermesztési Kutatóintézet) és nemzetközi (Ausztrália, Nagy-Britannia, Japán) együttműködésben valósult meg és végezzük a mai napig. A rizst, mint modell növényt arra használjuk, hogy a búza tartalékfehérjék tulajdonságairól még többet tudjunk meg.

Ez a munka lehetőséget teremt a lisztfehérjék okozta allergiás kutatásokban való részvételre is, mely az MTA ATK kutatóival közösen folyik, de nem csak a GM rizs felhasználásával.

Mikor a génágyús (biolisztikus) technikát lassan elkezdte kiszorítani a gabonafélék transzformálásából

is az agrobaktériumra alapozott genom módosítás, figyelmünk az árpa felé fordult. Szegedi kollégák által izolált arabidopsis és alfalfa eredetű aldo-keto reduktáz gén hatását vizsgáltuk a búza egyfajta modell növényének számító árpában, különböző stressz körülmények között. (Transzgénikus árpát is mi állítottunk elő Magyarországon először.)

Hatékony árpa transzformálási módszerünkre alapozva vizsgáljuk annak lehetőségét miképpen lehet hideg kezeléssel eltávolítani a transzformáláshoz szükséges szelekciós markergént a GM növény genetikai állományából. Ezen módszer alkalmazásával lehetőségünk van például olyan vakcinát termelő transzgénikus növény létrehozására, mely csak abban különbözik a kontroll növénytől, hogy mindösszesen egyetlen plusz gént, az immunizálásra használt fehérje génjét tartalmazza. A korábbi promóteres munkák eredményeit alkalmazva úgy tudjuk irányítani az „idegen” fehérje termelését, hogy az csak a szemtermésben szintetizálódjon nagy mennyiségben és sehol máshol a növényben.

Az ilyen, géntechnológiai úton előállított növények alkalmazásának egyik lehetséges területe a gyógyszeripar (biopharmaceutical industry). Az ipar számára szükséges, az ipar által felhasználható, pl. rekombináns fehérjék nagymennyiségű szintézisére alkalmas, növényeket előállító tevékenységet Molecular Farming (Pharming, Biopharming)-nak nevezi az angol nyelvű irodalom.

A GM növények előállítása és vizsgálata nem az egyetlen tudományterület amivel foglalkozunk. Az ezredforduló után különösen felgyorsult a bioinformatika alkalmazása a kutatásban, mely az adatbankokban található, szinte követhetetlen sebességgel növekvő, szekvencia adatoknak köszönhető. A HMW és LMW glutenin alegységfehérje (HMW-GS, LMW-GS) promóter szekvenciák vizsgálatára alkalmazott ’in silico’ módszer bevezetésével létrejött a ’triumvirátus’ a csoportban. A korábbi ’in vivo’ (transzgénikus növényben végzett funkcionális) és ’in vitro’ (inkorporációs, tészta rekonstrukciós) kutatási lehetőségeink bővültek e módszer által.

Nemzetközi kapcsolataink jók és ígéretesek ugyan, de örömmel bővítjük, szélesítjük. Több ország (Ausztrália, Korea, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország) több laboratóriumában is jártak a csoportból fiatal kutatók, diákok, és fogadtunk vendégeket (Brazília, Észtország, Franciaország, Korea, Svédország) is, hosszabb, rövidebb időre.

Nemzetközi és hazai konferenciákon rendszeresen bemutatjuk, hogy hol tartunk az éppen futó kutatási munkákban, s az eredményeket túlnyomó többségben nemzetközi folyóiratokban publikáljuk. A cikkek szerzői listáiban a csoport vezetőjével közösen szereplő kutatótársak és diákok száma meghaladja az ötvenet.

A csoportban természetesen nem csak a laboratóriumi munka, a kutatás fontos, hanem a jó emberi kapcsolatok kialakítása, ápolása is. Mindkét cél elérésére, egymás megismerésére rendszeresen szervezünk három és egynapos hétvégi kirándulásokat. Ezen kívül természetesen „sörözni” is eljárunk közösen, pl. a Kopaszi-gátra, mert ahogy egy nagy embertől tudjuk; „Aki nem tud lazítani, az feszülni sem tud!”

A labor hangulatáról talán nem nekem kell(ene) beszélnem, de azt gondolom, hogy jó, s a sok önálló kutató közösen is tud feszülni.