Dr. Tamás László

laborvezető, egyetemi docens

laszlo.tamas[kukac]ttk[pont]elte[pont]hu

361-3722-500/8608

1980 nyarán kaptam meg diplomámat, egy akkor teljesen új elképzelés alapján kialakított egyetemi képzést sikeresen teljesítve. A BME Vegyészmérnöki Karán kezdtünk, de az ELTE összes ’nagy’ tárgyából (Élettanok, Biokémia,   Genetika, Mikrobiológia, Hidrobiológia) is sikeres vizsgát kellett tenni. Így kiérdemeltem a   biológus, meg a mérnök titulust is, azaz biológus-mérnök lettem.

Az ELTE Növényélettani Tanszékén, 1978 őszén kezdtem dolgozni Lásztity Demeter   csoportjában, Király Istvánnal. Olyan fantasztikus élményeket szereztem, ami meghatározta   pályafutásomat. Két év szolnoki kitérő után, miközben megcsináltam a ’kisdoktori’-mat,   visszatértem a Tanszékre. Kezdetben búza tRNS-ekkel, majd búza tartalékfehérjékkel,s  később  ezek mRNS-ével foglalkoztam. Életemnek ez a szakasza 1990-ben zárult.

1990 őszén a Royal Society és a magyar oktatási kormányzat közösen, Soros György egyik  alapítványának gyors támogatásával, kiírt 15 fő részére egy éves ösztöndíjakat az Egyesült  Királyságba. Feltétel annyi volt, hogy a jelentkező nem tölthette be 35. életévét. Az utolsó  pillanatban jött számomra. A búza, ill. gabonafélék tartalékfehérjéivel kapcsolatos kutatások  egyik legnagyobb alakja Peter R. Shewry hajlandó volt fogadni a laborjában egy olyan  munkára,  amihez nem értettem ugyan, de nagy kedvem volt hozzá. DNS-sel és fehérjével  kellett egyszerre dolgoznom. Nem tudom miért, de elnyertem az ösztöndíjat és ’91 nyarán  megkezdtem a kutatómunkát Bristol mellett egy kicsi faluban lévő Long Ashton Research Station  akkor induló laboratóriumában.

A sikeresen elvégzett feladat jutalmaként PR Shewry vállalta, hogy az 1994-ben az ausztráliai  Canberrában meghirdetett állásra beadott pályázatomhoz támogató levelet írjon. Október elsején már utazhattam is.

Ez az a pillanat, amit az angol úgy mond „my dreams come true’. Az ugyan igaz, hogy a Hold ott akkor növekszik, amikor C betűt formáz és fordítva, de ha kézenállásból nézem, akkor pont olyan, mint az északi féltekén, Magyarországon, de a tudomány ott is tudomány, a DNS-t a ligáz enzim ott is összekapcsolja és nem hasítja. A munkám kezdetekben hasonlított az angliai kutatási témához, de később a másik nagy álom a búza transzformálás is képbe került. Hogy be tudjam fejezni a 3 éves szerződést még egy évvel megtoldották, s az ELTE ezt tolerálta, engedélyezte.

1998-ban hazajöttem, de addigra már nem lehetett a ’kisdoktorit’ Ph.D-re „ingyen” átírni. Kis gáncsoskodás miatt azt sem engedték meg, hogy egyből benyújtsam a disszertációmat, hanem újra tanulnom, vizsgáznom és szigorlatoznom kellett. Nevetséges ugyan, hiszen Angliában és Ausztráliában is PhD fokozatként ismerték el a korábbi disszertációmat, de nem volt választásom, át kellett rágnom magam a mesterségesen állított falakon. 2002-ben már nem csak külföldön, de itthon is kutató lettem hivatalosan.

Az Intézetigazgató Canberrában megjósolta a távozásom előtti udvariassági látogatásom alkalmából, hogy hazajövet csoportot fogok alapítani, s nem térek vissza a laborasztalhoz. Akkor tiltakoztam ellene, de neki lett igaza. Valamit tudott erről a világról! :)

1999-ben még legalább annyi közöm volt a laborhoz, hogy ott ültem a számítógépem előtt, s álltam fel megmutatni egy két dolgot a rövid időn belül jelentkező lelkes és tehetséges diákoknak, de később már csak az adminisztráció és a pályázatírás maradt.

Az elmúlt évek során nagyon sok diákot indítottam el a kutatói, ill. a biológusi pályán. Sokan szereztek doktori fokozatot az irányításommal végzett sikeres kutatómunkájuk eredményeként.

Dr. Berecz Bernadett

Oktató

2001-ben diplomáztam M.Sc. biológusként az ELTE Növényélettani Tanszékén. Ezután csatlakoztam a TLC-csoporthoz, Ph.D. tanulmányaimat először búza tartalékfehérjék bakteriális expressziójával kezdtem.
2002-től egy évet töltöttem Nagy-Britanniában Marie Curie ösztöndíjjal. A Rothamsted Research kutatóintézetben Peter Shewry témavezetésével egy napraforgóból származó tartalékfehérje expresszióján dolgoztam különböző organizmusokban. Az ösztöndíj részeként a Norwich-i Istitute of Food Research-ben (IFR) több napraforgófehérje biofizikai tulajdonságait vizsgáltam Alan Mackie irányításával. 2004-ben további fél évet töltöttem az IFR-ban e fehérjék emészthetőségének vizsgálatával in vitro rendszerben. E kísérletekből a fehérjék allergenicitását tanulmányoztuk.
A Rothmasted International Ösztöndíjjal további hónapokat töltöttem Rothamstedben kedvenc napraforgófehérjéim biokémiai vizsgálatával.
Az angliai ösztöndíjak után a Növényélettani Tanszéken folytattam a munkám. Oktatóként részt veszek a Tanszéki gyakorlatok és előadások tartásában. 2001 óta vezetem a Növényélettani Gyakorlatokat, a Növényi vizsgálómódszerek, a PCR és a Research Methods in Molecular Plant Biology című gyakorlatokat. Előadást tartok a Kísérlettervezés a növényi molekuláris biológiában című kurzusban és az angol nyelvű Plant Molecular Biology és Plant Physiology kurzusokban.

Pólya Sára

Oktató

sari[kukac]polya[pont]hu

361-3722-500/8608 (labor)

A gimnázium egyetlen biosz-biosz faktos diákjaként az egészen biztos volt, hogy a folytatás is valami biológia lesz, és az is, hogy valami növénybiológia; de, hogy mindez nem az agrár irányon, hanem az ELTE TTK-n történt, az csak egy borzasztóan szerencsés véletlen követezménye. De megtörtént, és azóta nincs megállás. :) BSc-s hallgatóként még a "szomszéd" növényszervezettani tanszéken kutatgattam. Ott született a TDK/OTDK dolgozatom és a szakdolgozatom is, mindkettõ a Centaurea fajok lignán és flavonoidtermelésérõl.

MSc-s hallgatóként 2011-ben nyergeltem át a molekuláris növénybiológia területére, és kezdtem el dolgozni Tóth Gábor mellett. Az akkor futó ehetõ vakcina projektbe kapcsolódtam be, kibõvítve az eredeti - szalmonella elleni vakcinát termelõ növényt elõállító - kutatást egy tranziensen transzormált árpa kallusz tenyészet kidolgozásával. Hosszas klónozgatás és génpuskázás gyümölcse lett az "Ehetõ vakcinák expressziójára alkalmas növényi rendszerek kidolgozása" címet viselõ diplomamunkám. Bár PhD hallgatóként jómagam új témába kezdtem, elõször Pozsonyi Anna témavezetõjeként, késõbb egy a témából született review cikk társszerzõjeként maradtam részese ennek a hallatlanul izgalmas területnek. Az Annával való munka másik terméke a csoport által használt enzimeket és primereket összefoglaló adatbázis és keresõfelület, ami az én rendmániám és Anna programozói tehetségének ötvözete.

2013-ban vágtam neki a PhD rögös útjának egy újabb témával, a csoport egyik fõ profilját képezõ búza tartalékfehérjék vizsgálatával. Oszvald Mária és Tanárúr témavezetésével rizsben - egy sikérmentes búza-modell rendszerben - vizsgálom a bakteriálisan expresszált és transzgenikus rizsekbõl származó fehérjék hatásait. A kenyérsütési tulajdonságokat a BME Élelmiszertechnológiai Tanszékén egy mini dagasztógép segítségével követjük nyomon, ami egy evõkanálnyi tészta megdagasztása közben folyamatosan méri a tészta keménységét és ellágyulását. Emellett olyan új transzgenikus rizs elõállításán is dolgozom, ami lehetõvé teszi a tészta fehérje-szintû kölcsönhatásainak vizsgálatát.

Gábor távozása után én lettem a csoport új qPCR arca. Ezt nem csak a saját kutatásaimban és a PCR elõadás/gyakorlat keretében tudtam kamatoztatni, hanem ennek révén sikerült bekapcsolódnom egy Martonvásárral közös projektbe is, ahol búza tartalékfehérjék és ezek transzkripciós faktorainak homológjait keressük Brachypodiumban (ez egy magyarnevesincs fûféle, ami azért jó, mert olyan, mint a búza, csak sokkal kisebb és sokkal gyorsabban nõ).

A fennmaradó szabadidõmben cserkészkedem (csaka304), szívesen szövögetek világmegváltó terveket vagy olvasok, és hobbiszinten gyötör a lelkiismeretfurdalás a környezetszennyezés, a társadalmi egyenlõtlenségek, a globalizáció es a fogyasztói társadalom túlkapásai miatt.

Szabóné Gáti Zsófia

Labortechnikus

361-3722-500/8608 (labor)

1998-ban érettségiztem a Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakközépiskola sütőipari technikus szakán – tehát kis híján pék lett belőlem. De az utolsó pillanatban vettem egy – mint utóbb kiderült nem is annyira éles- kanyart és a Petrik Lajos Vegyipari Technikumban szereztem általános vegyésztechnikusi oklevelet 2000-ben.

Még ebben az évben helyezkedtem el a Dr. Hudecz Ferenc által vezetett MTA Peptidkémiai Kutatócsoportnál, amely az ELTE Szerveskémiai Tanszékén működött ( és működik még most is).

2001-ben megszületett nagyobbik lányom, akit 2-2 év különbséggel egy-egy kistestvér követett. Így életemnek ez a gyönyörű szakasza, amit gyerekneveléssel tölthettem egészen hosszúra nyúlt. 2010-ben, mikor a legkisebb gyerek is óvodába kezdett járni, úgy éreztem itt az ideje, hogy újra dolgozni kezdjek, tehát felcsaptam az Expressz.hu-t az álláshirdetéseknél: éppen akkor keresett technikust az ELTE Növényélettani Tanszéke – gondoltam, ez a hely már egyszer bevált, megpályázom. Másodszor is bevált :)

Ebben a csoportban főleg a búza tartalékfehérje vizsgálatokkal kapcsolatos kutatásokhoz tartozó kísérletek kivitelezésén dolgozom. Így valamiképpen mégiscsak kötődöm még a kiindulópontnak számító sütőiparhoz (ha másképp nem, hát legalább diszulfid-hidakon keresztül :))

Dénes Lilla

Msc hallgató

denes.lilla[kukac]gmail[pont]com

361-3722-500/8608 (labor)

Egyetemi tanulmányaimat 2010-ben kezdtem a BME Biomérnök szakán, a csoporthoz 2013 nyarán csatlakoztam, a munkát Oszvald Mária szárnyai alatt kezdtem el. Szakdolgozatomat amarant albumin fehérjék rizs modellrendszerben való in vitro vizsgálatáról írtam. Jelenleg olyan transzgénikus rizs létrehozásán dolgozom, amelyben expresszálódik az AMA1 amarant albumin fehérje, melynek a rizsliszt tulajdonságaira való hatását szeretném vizsgálni mikrovalorigráfos módszerrel és SE-HPLC-vel.

Az eddig itt eltöltött 2 év során rengeteget tanultam, megtapasztaltam milyen a kutatás valójában,amikor sok minden nem működik papírforma szerint, de a kitűzött célt mégiscsak el kéne érni. Az ennek érdekében való ötletelés, keresgélés, kísérletezés, gondolkodás, a labortársakkal való együttműködés az, ami szerintem a legjobban előreviszi az embert ezen a pályán. :)

Halasy Viktória

MSc hallgató

victoriahalasy[kukac]gmail[pont]com

361-3722-500/8608 (labor)

Mezei Zoltán

MSc hallgató

mezeienator[kukac]gmail[pont]com

361-3722-500/8608 (labor)

2012-ben jelentkeztem az ELTE TTK biológia szakára, és 2015-ben szereztem meg a BSc diplomát. Az alapképzés ideje alatt immunológiával foglalkoztam több-kevesebb labormunka keretében, így valamilyen szinten betekintést nyerhettem a molekuláris biológia eszköztárába. Elsősorban a komplementrendszer érdekelt, ennek pedig az volt az oka, hogy figyelemreméltónak tűnt az, hogy nagyon sok (autoimmun) betegséggel kapcsolatba hozható ennek a rendszernek a zavara, valamiért azonban mégis keveset hallottam addig róla. A szakdolgozat megírását követően rájöttem, hogy hiába tetszik a molekuláris biológia témaköre, szükségem van arra, hogy elrugaszkodhassak a „nagyon alapkutatástól”, azaz szerettem volna olyan kísérleteket végezni, amelyeknek a gazdasági vagy orvosi alkalmazhatóságát - még ha nagyon „messziről” is, de - láthatom. Ekkor, azaz 2015 nyarán láttam meg Tamás László tanár úr témakiírását az ehető vakcinákkal kapcsolatban. A témának köszönhetően látótávolságra maradhattam az immunológiától, ugyanakkor a biotechnológia mellett a növényekkel történő munkát is jobban megismerhetem, amelyek nem állnak tőlem messze, mivel szabadidőmben szívesen kertészkedek, amikor hazautazok (és persze pont szezonja van).
Munkám során az Arabidopsisban történő ehető vakcina termeltetéssel foglalkozok. Idáig sikerült létrehozni egy olyan konstrukciót, amelynek segítségével endospermium specifikusan lehet expresszáltatni az adjuváns-antigén hibrid fehérjét. Ezzel egyelőre csak Arabidopsist transzformáltunk, azonban (a megfelelő kísérletek elvégzését követően) terveink között van az, hogy ezt a plazmidot felhasználjuk gazdaságilag jelentős növények (pl. árpa) genomjának a módosítására is.

Rugonfalvi Kiss Réka

MSc hallgató

rkreka[kukac]gmail[pont]com

361-3722-500/8608 (labor)

A ELTE biológus képzését 2012-ben kezdtem el és 2016-ban fejeztem be az alapszakot, a labor csapatához szintén ebben az évben, a diploma megszerzése előtt csatlakoztam. Ez egy szerencsés véletlennek volt köszönhető, mivel a Növényélettan II. vizsgán a választható tételem a genetikailag módosított növények volt, a szóbeliztető oktató pedig megemlítette, hogy ha érdeklődöm a téma iránt, akkor keressem fel Tamás László tanár urat, aki készségesen segített is. Bár az alapszakos szakdolgozatomat nem a Növényélettani tanszéken írtam, a mesterszak alatti munkára mégis ezt a tanszéket választottam, mivel nagyon érdekesnek találtam a génmódosított növények létrehozását.
Munkám során a genom editálás területén hatalmas áttörést jelentő CRISPR-Cas9 rendszerrel dolgozok. A transzformálást árpán, Agrobacterium tumefaciens baktériummal végzem, a bejuttatott CRISPR-es konstrukcióval pedig a növény egy kiválasztott génjét fogom mutálni. Alapkutatásom célja a CRISPR-Cas9 rendszer működésének optimalizálása a választott növényben.

Nagyon örülök annak, hogy ide hozott a sors, mert egy szuper társaságba kerülhettem be, emiatt pedig az iskola is sokkal barátságosabb hellyé vált számomra :)

Zelenyánszki Helga

Phd hallgató

zoldsegzizi[kukac]gmail[pont]com

361-3722-500/8608 (labor)

361-3722-500/1923 (PhD szoba)

A csoportba 2010 végén kerültem, mikor szakdolgozati témát kellett választani. Az ehető vakcinák előállítása transzgénikus növényekben című témakiírás keltette fel a figyelmem. A fenti témából írtam a szakdolgozatomat, de a labormunka során egy másik munkába kapcsolódtam be. Éva Csaba felügyelete alatt dolgoztam, Lukács Sebestyénnel egyetemben, aki szintén ez idő tájt érkezett a csoportba. Célunk a transzgénikus növények antociánokkal történő jelölése volt. Csabi bevezetett a labormunka alapajaiba, a konstrukcióépítésbe és az árpa transzformációba. Továbbá segédkeztem egy másik kutatásában, egy aldo-keto reduktázt kódoló génnel transzformált, stressztűrőbb árpa vizsgálatában. 

A BSc-sként elkezdett antociános munka egy TDK dolgozatban, majd MSc diplomamunkában csúcsosodott ki. E munka során az alapvető molekuláris módszerekkel ismerkedtem meg, a létrehozott transzgénikus növényeket DNS, RNS és fehérje szinten is vizsgáltam.

PhD tanulmányaimat is a TLC-csoport tagjaként kezdtem meg 2014 őszén. Ekkor visszatértem ahhoz a témához, ami eredetileg a Növényélettani tanszékre vonzott, az ehető vakcinákhoz.  Doktori munkám célja transzgénikus árpa segítségével előállított szalmonella elleni ehető vakcina vizsgálata.

Farkas Péter

BSc hallgató

farpetaf8[kukac]gmail[pont]com

361-3722-500/8608 (labor)

2014-ben kezdtem meg tanulmányaimat az ELTE TTK biológus alapképzésén. Mivel a növények iránti szeretet vonzott az egyetemre nem volt kérdéses, hogy valamelyik „növényes” tanszék fogadja majd a szakdolgozatomat. Kezdetben a növényrendszertani tanszék közreműködésével egy erdőökológiai kutatásban vettem részt, ahol megtapasztalhattam a terepi munka menetét és bepillantást nyerhettem egy nagy volumenű kutatás szervezésébe. Harmadévesként azonban a növényélettani tanszékre vonzottak a TLC labor kutatási témái, így most az alapszakos szakdolgozatomat Dr. Tamás László témavezetésével írom növényi géntechnológiából. A Tanár Úr jóvoltából Pólya Sári szárnyai alatt tanulom a labormunka menetét, miközben egy plazmidkonstrukciót állítunk össze a búza tartalékfehérjéinek vizsgálatára. 

Zsidei Gyula

BSc hallgató

361-3722-500/8608 (labor)

Jászberényben Biológia szakon tanultam gimnáziumban ahonnan 2013-ban felvételiztem az ELTE TTK Biológus Bsc képzésére. Mindig is rendkívüli érdeklődéssel voltam a növények iránt, mondhatni gyerekkorom óta. Később elkezdtem érdeklődni a GMO növények témája iránt is, és egyetemi éveim alatt ennek a lelkesedésnek eredményeként kerültem 2015 tavaszán az ötös laborba, ahol azóta is folytatom tevékenységemet. Jelenleg a Vec8 plazmidban található herbicid rezisztenciagén kicserélésével előállított Vec7 nevezetű plazmidot szeretném fölhasználni transzgenikus rizs előállítására, valamint ennek egy herbicid koncentráció grádiensen való tesztelése a célom. Persze a TLC csoportban való szerves részvétel, valamint a későbbiekben a szakdolgozatom megírása képezi rövidtávú jövőbeli céljaimat :)